Az Én Kék Zónám

Bódi Sylvi hosszú éveken át a reflektorfényben élt: modellként és műsorvezetőként ismerte meg az ország. Ma egészen más ritmusban él. A természet felé fordult, gazdálkodik, kertet művel, figyel az ételre, a testére és a belső egyensúlyra. A pörgést lassulásra cserélte, a zajt csendesebb, tudatosabb jelenlétre – és ebben találta meg önmagát. Az epizódban Barbara és Sylvi arról beszélgetnek, hogyan vezetett Sylvi útja a gazdálkodás felé, honnan fakad a természet iránti mély kötődése, a kert és az állatok szeretete. Szó esik a szörfözésről is, amely mára a legnagyobb szenvedélyévé vált, valamint azokról az időszakokról, amikor a kert pihen, ő pedig szörftáborokat tart, és párjával az óceán felé veszik az irányt.

A hideg vizes zuhanyzás, a különféle hidegterápiák ma már széles körben ismertek jótékony, immunerősítő hatásaikról. Egyre többen tapasztalják miként aktiválja sejtjeink túlélési mechanizmusait és hogyan erősíti a szervezet alkalmazkodóképességét. Schirilla György és édesapja korukat megelőzve rozmárkodtak a jeges Dunában. Gyuri később Guinness-rekordot is felállított, úszásait pedig ezrek követték figyelemmel. Ma már inkább a jóga, a túrázás és a futás tölti ki a mindennapjait. Az epizódban Barbara és Gyuri a jeges vízben úszás mentális és fizikai felkészüléséről beszélgetnek. Szó esik arról is, milyen alázatra tanít a Duna hidege, és miért jelent egészen más kihívást a mai rozmárkodás egy olyan folyóban, amely már soha nem lesz olyan zord, mint a Schirillák idejében.

Kajdi Csaba, vagy ahogy mindenki ismeri: Cyla a magyar közélet egyik legkarakteresebb és legszórakoztatóbb alakja. Modellügynökségi vezetőként évtizedek óta jelen van a szakmában, de igazán széles körben szókimondó, önironikus és elképesztően pontos megfigyeléseivel vált ismertté. Az epizódban Barbara és Cyla arról beszélget, hogyan lehet túlélni – sőt, jól megélni – az öregedést egy fiatalságmániás világban. Kajdi őszintén beszél a diétakultúra őrületéről, a testképzavarról, a szépség elvesztésének traumájáról és arról, miért vágyunk ötven felett is a harmincéves testünkre. Szó esik a hírnévről, a hormonális változásokról, az edzésről, az Ozempicről, a body positivity határairól és a modellvilág kemény szabályairól. Arról is beszél, milyen nehéz szembenézni és elfogadni azt, hogy az élettapasztalat, az önirónia és a változásra való képesség pótolja mindazt, amit az idő elvesz.

A spiritualitás szót ma rengetegféle helyzetben használjuk, gyakran mindenre ráhúzva, ami kicsit is megfoghatatlan vagy különlegesnek tűnik, ami így elveszíti valódi súlyát és mélységét. Pedig a spiritualitás eredendően gazdag és lényegi tartalommal bír: az ember belső viszonyát fejezi ki az élethez, az értelemhez és a nála nagyobb egészhez. Nem feltétlenül vallás, hanem egy belső tapasztalás, amely az önismeretről, a kapcsolódásról és a tudatosságról szól. Müller Péter író, gondolkodó, tanító életművének egyik központjában is a spiritualitás áll, amely nála nem elvont tanítás, hanem megélt tapasztalat. Műveiben a belső út, az önismeret, a sors és a szeretet kérdései fonódnak össze, mindig emberközeli nyelven. Írásai nem dogmákat közvetítenek, hanem emlékeztetnek: a spiritualitás élő kapcsolat önmagunkkal, egymással és a láthatatlan renddel, amely átszövi az életet. Az epizódban Péter és Barbara A Jóskönyv nemzetközi sikeréből kiindulva hamar tágabb kérdések felé jutnak: mit jelent ma hitelesen beszélni a spiritualitásról egy olyan világban, ahol a fogalom gyakran kiüresedik vagy eltorzul. A beszélgetés során Müller Péter személyes tapasztalatain keresztül mesél a veszteség és a gyász megéléséről, a hosszú házasság utáni egyedüllétről és az anyai szeretet meghatározó szerepéről. Szóba kerül az is, miként viszonyul a boldogság kereséséhez, változtatna-e bármin az életében, és vannak-e olyan felismerések, amelyekről ma már úgy látja, jó lett volna korábban megérteni.

A szeretet számtalan formában megnyilvánulhat, és legalább ennyiféleképpen fejezhető ki. Lehet kimondott szó, gesztus, figyelem vagy jelenlét, de a lényege ugyanaz: tudatni a másikkal, hogy fontos számunkra. A szeretet kifejezése nem mellékes, hanem alapvető szükséglet, hiszen ha nem érezzük magunkat szeretve, könnyen bizonytalanná válunk. Gesler Lili pszichológus gondolkodásában a szeretet nem romantikus eszmény vagy állandó érzelmi állapot, hanem egy tanulható, alakítható belső működés. Úgy tekint rá, mint apró, egymásra ható belső folyamatok összességére: gondolatokra, hiedelmekre, reakciókra és döntésekre, amelyek nap mint nap formálják azt, hogyan kapcsolódunk önmagunkhoz és másokhoz. Az epizódban Lili és Barbara arról beszélgetnek, hogy a szeretet fejleszthető, gyakorolható készség, amelynek egyes összetevői, például az érintés, az ölelés vagy a tekintet – eltérő minőségben hatnak ránk. Szó esik arról is, hogy a személyes kapcsolódások visszaszorulása hogyan befolyásolja a lelki állapotunkat, illetve arról, hogy a szerelem és a szeretet alapvető elemei valójában megegyeznek.