A szülők miatt olvasnak kevesebbet a kisfiúk? És hogy kapott rá a könyvekre Kadarkai Endre?
A legfrissebb nemzetközi statisztikák szerint a 8 és 18 év közötti lányok 40 százaléka olvas szabadidejében, míg a fiúknak csak a 25 százaléka. Sajnos a magyar adatok sem túl biztatóak. Az derült ki, hogy az elmúlt években drasztikusan romlott a gyerekek szövegértése – elsősorban a fiúké. Nyáry Krisztián a téma három szakértőjével, Csapody Kingával, a Manó Könyvek kiadóvezetőjével, Dávid Ádám íróval és Király Hunor „könyvpatikussal,” a Pozsonyi Pagony könyvesbolt munkatársával keresi a választ, miért nem olvasnak a fiúk, és mit lehet tenni annak érdekében, hogy ez trend visszafordítható legyen. A Mit forgat? rovat vendége, Kadarkai Endre, szenvedélyes könyvgyűjtő, és rajong az antikváriumokért. Felvidéki magyarként Jókaival is tud azonosulni, de igazán elementáris erővel Márai hangja hatott rá. Már 16 éves korában Dosztojevszkij és Camus műveit falta. Ma már a jól megírt, magukkal ragadó történeteket keresi, függetlenül attól, hogy szerzőjüket esetleg a könnyedebb zsánerhez sorolják. Hosted by Simplecast, an AdsWizz company. See https://pcm.adswizz.com
for information about our collection and use of personal data for
advertising.
--------
1:01:52
--------
1:01:52
A radiológia, a kardiológia és az onkológia lesznek az egyértelmű győztesei az AI-forradalomnak
Megjósolni nem, tervezni azonban tudjuk a jövőt. Dr. Meskó Bertalan azért, hogy egyesíteni tudja az orvosi és a technológiai szemléletet új szakmát alapított: orvosi jövőkutatással kezdett el foglalkozni. Azt szeretné, ha a hasznos technológiai újítások világszerte a klinikai gyakorlat részévé válnának, és ha közérthetően tudnánk beszélni a jövőnkről. A témában megjelent kötete hosszú ideig szerepelt az Amazon globális TOP100-as sikerlistáján, ezúttal pedig új, magyar nyelvű könyvéről mesél Nyáry Krisztiánnak. Meskó többször tartott már előadást a Yale Egyetemen, a Stanfordon, a Harvardon, de az Egészségügyi Világszervezetnél is. A jövőkutatás messze túlmutat a jósláson és a „talánokon”, egy olyan tudományos módszertan született közel ötven évvel ezelőtt, amely nélkül nehezen értelmezhetőek a jelen legnagyobb kihívásai. Hosted by Simplecast, an AdsWizz company. See https://pcm.adswizz.com
for information about our collection and use of personal data for
advertising.
--------
52:33
--------
52:33
A fiatalok már nem értik Rejtőt, pedig Tarantino is tanulhatna tőle
Százhúsz évvel ezelőtt született Rejtő Jenő, a magyar szórakoztató irodalom évtizedeken át legolvasottabb szerzője, mégis mintha kicsit elsikkadna az évforduló a Jókai-emlékév mellett. Egyre kevesebb fiatal tud kapcsolódni a Rejtői humorhoz, amely egyebek mellett azzal is magyarázható, hogy nyelvi játékai ma már nehezen dekódolhatók. De mit tehet az irodalomtörténet, vagy az iskola azért, hogy fennmaradjon ez a jó néhány generáció számára fontos irodalmi örökség? Egyebek mellett ez is kiderül a Buksó új epizódjából, amelynek Thuróczy Gergely irodalomtörténész, Rejtő-kutató, és Schiller Mariann irodalomtanár, a Magyartanárok Egyesületének választmányi tagja is vendége lesz, csakúgy mint Csorba Lóci, a Lóci játszik zenekar frontembere, aki szintén mesél Rejtő Jenőről. A Zentán született zenész portugál irodalom iránti rajongásáról, kedvenc életrajzi köteteiről is szó lesz, sőt az is kiderül hogy tudja kisbabája altatása közben olvasni legújabb könyveit. Hosted by Simplecast, an AdsWizz company. See https://pcm.adswizz.com
for information about our collection and use of personal data for
advertising.
--------
1:12:04
--------
1:12:04
A történelem ismétli önmagát, de mégis jobb, ha tudjuk, mire számítsunk az ismétlődés során
Ahogy a legtöbb novellistának, Bán Zsófiának is milliószor szegezték már a kérdést: mikor jelentkezik végre regénnyel? Eddig kellett várni. A május végén bemutatott Alétheia él egy különleges családregény, amely egyszerre beszél a történelem egyik legvészterhesebb korszakáról egy budapesti zsidó család történetén keresztül, és arról is, miként ismétli magát a történelem. A Rio de Janeiróban született szerző személyes és családi emlékei is átszövik történetet, de arra külön ügyelt, hogy ne derüljön ki mely pontokon ér össze valóság és fikció. Az olvasás szeptember 8-i világnapja jó apropót adott arra, hogy Nyáry Krisztián utánajárjon milyen intézkedéseket hoznak világszerte a kormányok annak érdekében, hogy növeljék a könyvek iránti keresletet. Az epizód végén pedig tíz a közelmúltban megjelent magyar családregényt ajánlunk. Hosted by Simplecast, an AdsWizz company. See https://pcm.adswizz.com
for information about our collection and use of personal data for
advertising.
--------
55:57
--------
55:57
Nem Kondor Vilmos, hanem az olvasók döntik el, milyen a kortárs magyar krimi
Nemzetközi szinten és Magyarországon is legalább annyi női krimiíró van ma már, mint férfi, a műfaj pedig hosszú évtizedek után végre reneszánszát éli itthon is. Egyre több kötet jelenik meg és egyre több az új szerző. Mindeközben jól látszik, hogy szomjaznak az olvasók a sorozatokra, bár a „stand alone” vagyis az egyrészes kötetek is kelendőek. Mintha az utóbbi időben bátrabban mernének szakítani az írók a klasszikus krimi műfaji sajátosságaival. Utóbbi kapcsán éles vita robbant ki néhány hónappal ezelőtt, az egyik legnépszerűbb magyar krimiíró, Kondor Vilmos ugyanis erős kritikával illette a hazai krimiszcénát. Ezúttal Szlavicsek Judit és Mészöly Ágnes szerzői, míg Szabó Piroska a General Press főszerkesztőjeként kiadói oldalról lesznek Nyáry Krisztián vendégei, akik nem csak reagálnak a kritikára, de párhuzamokról, témaválasztásokról, női főhősökről, és arról is mesélnek létezik-e szerintük egyáltalán női krimi. Az epizód elején a 180 éve született műfaj születéséről lesz szó, amely máig a legnagyobb forgalmat bonyolító könyvpiaci kategória, majd a modern krimi alfajairól és a legmeglepőbb példányszámokról is beszámolunk. Hosted by Simplecast, an AdsWizz company. See https://pcm.adswizz.com
for information about our collection and use of personal data for
advertising.
Netherlands